Az új közbeszerzési törvény megszüntette a lehetőséget, hogy néhány fős vállalkozások alvállalkozók bevonásával szinte bármilyen közbeszerzési eljáráson induljanak. Ideje konzorciumban gondolkodni!
Az új közbeszerzési törvény hatályba lépésével lezárult egy korszak. Korábban néhány fős cégek úgy is indulhattak közbeszerzési eljárásokon, hogy maguk köré, pontosabban alá szerveztek alvállalkozókat, ezzel megfelelve az alkalmassági követelményeknek, illetve biztosítva a szerződés teljesíthetőségét. Ez a konstrukció jellemezte az őrzés-védelem, a takarítás, az oktatás-képzés, a karbantartás, a szállítás és persze az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásokat.
A Kbt. 138. § (1) bekezdése kimondja, hogy építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát. Magyarul a fővállalkozónak 50%+1 Ft-ot kell teljesítenie, és csak a többit lehet alvállalkozókkal elvégeztetni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ajánlatkérő most már előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyike végezzen el.
Van megoldás?
A közös ajánlattétel vagy másképpen konzorcium lehet a megoldás. A „konzorcium” jelentését a Kbt. ugyan nem definiálja, nem is használja, de ettől még gyakran találkozunk a közös ajánlattevők elnevezésében ezzel a kifejezéssel.
Abban az esetben tehát, ha a közbeszerzési eljárás tárgyát képező szolgáltatást vagy építési beruházást saját munkavállalókkal nem tudják legalább fele részben teljesíteni, és alvállalkozókat kell bevonni, nyújtsanak be közös ajánlatot a legnagyobb részt teljesítő alvállalkozókkal közösen. Fontos, hogy az így létrejövő konzorcium teljesítése haladja meg a teljes ajánlati ár felét.
A közös ajánlattétel egyik követelménye, hogy a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget kell vállalniuk a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőknek. Ezt a konzorciális megállapodásban mindig rögzíteni kell.